Iskolaérettség, beiskolázási szabályok
A 2021/2022-es óvodai nevelési év egyik fő feladata lesz a tanköteles korú gyermekek beiskolázásával kapcsolatos döntés, mely a 2015.09.01. valamint a 2016.08.31. között született gyerekek esetében aktuális. Mondhatnák a szülők, hogy erről még most korai gondolkozni, de a megváltozott jogszabályok sajnos arra késztetnek minket /szülőket, óvodapedagógusokat, óvodapszichológusokat, pedagógiai szakszolgálati szakembereket/, hogy hamarosan fel kell készülnünk gyermekük számára a legoptimálisabb választásra.
Az iskolakezdés jelentős esemény minden gyermek és család életében. Rendkívül fontos, hogy megfelelően döntsünk, hiszen egy iskolaéretlen gyermek iskolába kerülése számos kudarcélményhez vezethet mind a gyermek, mind a szülők életében.
Az iskolaérettség több dimenziós fogalom, amely a testi fejlettségen, értelmességen / a gyermek „okosságán”/ kívül összefügg az egész személyiség többirányú fejlettségének állapotával. Egy fejlődési folyamat eredménye, mely azokat a képességeket foglalja magába, amelyek a gyermek beiskolázhatósága szempontjából alapvetőek. Fontos azonban, hogy az egyes területek fejlettsége nem egyszerre érik el az iskolaérettség szintjét. A képességeket a fa ágaihoz hasonlóan lehet elképzelni: minden ág különböző hosszúságú, különböző növekedési tempóval, és ahogy nincs két egyforma fa, úgy nincs két egyforma gyerek sem.
Mikor iskolaérett a gyermekem?
Inkább fogalmazzunk úgy, hogy mikor éri el a gyerek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, alkalmasságot. Ebben nem lehet éles határvonalat húzni, a szakértői bizottság szakemberei is sokféle helyzetben /kiscsoportos, egyéni/, változatos feladatokkal igyekeznek megállapítani a gyermekek fejlettségi szintjét, melyek alapján javaslatot tesznek a beiskolázással kapcsolatban.
Néhány szempontot részleteznék, milyen alapvető feltételei vannak az iskolai alkalmasságnak, melyekre, ha a szülők odafigyelnek, segíthetik a döntésükben.
- Testi érettség, fizikai alkalmasság
Megfelelő testi fejlettség /kb. 110 centi magas, kb. 20 kg súlyú/. Az alakváltozás megindult /a gyermek alakja megnyúlik/, s megkezdődött a fogváltás. Kialakult a kézdominancia, vagyis egyértelművé vált, hogy a gyerek bal vagy jobbkezes. A mozgás összerendezettebbé vált, a finommozgás kifejezetten fontos az írástanuláshoz. A gyermek nem fáradékony /már nem igényli a délutáni alvást/, nem beteges.
- Pszichés alkalmasság
A gyermek várja az iskolát, időnként „iskolásat” játszik. Örömet jelent számára /hogy képes megcsinálni/ a rábízott feladat elvégzése, s a tevékenységet nem hagyja félbe. Képes társaival és a felnőttekkel kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Elfogadja a felnőttek kérését, irányítását, képes a szabályok betartására.
- Értelmi fejlettség
Képes 15-20 percig egy tevékenységre figyelni /mese, rajzolás stb./. Rövidebb verseket, meséket megjegyez és elmond. Tisztában van közvetlen környezetével /lakóhely, szülők neve stb./, megnevezi a napszakokat, napokat, évszakokat, s azok főbb jellemzőit. Magabiztosan számol 1-10-ig, helyesen használja a több-kevesebb fogalmat. Egyszerű összetett mondatokban is képes magát kifejezni. Ne legyen beszédhibás.
- Szociális érettség
Képes a monotónia tűrésre, hosszabb ideig egy helyben ülni. Könnyen feladathelyzetbe hozható, s feladattartása is kialakult /befejezi a feladatot, s nem kezd másik tevékenységbe/. Önálló tevékenységre képes, egyre kevesebb segítséget igényel. Teljesítménymotivációja is kialakult.
Jogszabályi előírások
- évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
- §(1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) * A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)-(6f) bekezdésében foglaltakat.
15/2013. EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
- § (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell:
- l)* az adott tanév szeptember 1. és január 15. napja közt elvégzett vizsgálatoknál az ötödik életévüket betöltött, de hat évesnél fiatalabb sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek esetében javaslatot a tankötelezettség teljesítésének következő tanévtől történő megkezdésére vagy további egy év óvodai nevelésre.
Az Oktatási Hivatal eljárásrendje
A szülő vagy gyám a kérelmet kizárólag az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be, legkorábban 2022. január 1-jétől. A kérelem benyújtására legkésőbb 2022. január 15-ig van lehetősége a szülőnek vagy gyámnak. A szülő vagy gyám a kérelmet az Oktatási Hivatal által a honlapján elérhetővé tett informatikai támogató rendszer segítségével kitöltött, majd kinyomtatott és aláírt vonalkódos adatlapon, papíralapon nyújthatja be.
A kérelmeket postai úton az alábbi címre kell küldeni: Oktatási Hivatal, Budapest 1982
Az eljárást megindító kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül majd sor. A szülő a kérelméhez bármilyen általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, elkérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az óvoda által kiállított és a gyermek óvodai fejlődését nyomon követő nyomtatványnak a kérelemhez csatolása nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, amelyet ez a dokumentum támaszt alá.
Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás. Ha az Oktatási Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megalapozott döntéshez különleges szakértelemre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul, amelynek munkatársai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy megítéljék a gyermek fejlettségét. A szakértői bizottság komplex pedagógiai – gyógypedagógiai – pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálat alapján alakítja ki szakvéleményét, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt.
Tanácsok a szülőknek
A megváltozott jogszabályok szerint már nincs lehetőség /mint korábban/, hogy a szülő az óvodapedagógusokkal konzultálva eldöntsék, hogy a gyermek menjen-e iskolába, vagy jobb lenne számára még egy év óvodai nevelés. Mégis azt javaslom, hogy a következő nevelési év elejéig kérjék ki gyermekük óvodapedagógusainak javaslatát, hiszen gyakran ők több időt töltenek velük, mint a szülők. Ők látják többet közösségben gyermeküket, ők tudják, hogy a többiekhez képest milyen lemaradásaik, vagy kiemelkedő képességeik vannak, szociális érettségükről is objektív képet tudnak alkotni, s mindezt a szülőknek érdemes figyelembe venniük.
Amennyiben ezek után is bizonytalanok a beiskolázással kapcsolatban, a fentebb részletezett jogszabályok szerint az óvodán keresztül kérhetik a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának vizsgálatát, vagy kérelemmel fordulhatnak az Oktatási Hivatalhoz.
Remélem /amennyiben a jogszabályok nem változnak meg/, hogy az óvodapedagógusokkal, egyéb szakemberekkel /óvodapszichológus, logopédus stb./ megtalálják gyermeküknek az optimális választást.
2021.02.12.
Czvik Éva
óvodapszichológus