Kövess minket a Facebookon!
„Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:
egy ködbe olvadt álom és való,
ha hullt a hó az égből, porcukor volt,
s a porcukor az abroszon a hó.”
(Kosztolányi Dezső)
Tagintézményeink, telephelyeink:

Szülőknek

Iskolaérettség- Beiskolázás
2015.01.13

Menjen-e a gyerekem iskolába?

/Iskolaérettség, beiskolázás/

Nemrég került be gyermekük az óvodába, s máris itt a következő izgalom teli időszak, hogy szülőként döntsenek arról, a gyermekük a tanköteles korba lépve menjen-e iskolába, vagy maradjon-e még egy évig óvodában. Vajon mi lenne a számára a legjobb?

Jogszabályi háttér

Ehhez a döntéshez nézzük meg előbb, hogyan rendelkezik erről a megváltozott jogszabály. A köznevelési törvény szerint az a gyermek, aki augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét, tankötelessé válik, de ez nem jelenti azt, hogy el is kell kezdje az iskolát. Ebben a kérdésben is fontos a párbeszéd a szülők és az óvónők között, mi szolgálja legjobban a gyermek érdekét. Amennyiben véleménykülönbség van a beiskolázást illetően, a szülő is és az óvoda is kérheti a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának vizsgálatát, ahol az iskolára való alkalmasságra a szakemberek javaslatot tesznek. Így ezen életkorú gyermekek, ha rendelkeznek az iskolába lépéshez fejlettséggel, megkezdhetik az első osztályt, ha viszont bizonyos területeken még fejlődésre szorulnak, további egy évig óvodai nevelésben részesülhetnek.

A törvény szerint viszont, ha a gyermek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét betölti, csak a szakértői bizottság vizsgálata és javaslata alapján maradhat még egy évig óvodában, tehát nagyon indokolt esetben.

Van még egy ritka, de a törvény alapján engedélyezett lehetőség, hogy ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje a tankötelezettség teljesítését.

Mikor iskolaérett a gyermekem?

Inkább fogalmazzunk úgy, hogy mikor éri el a gyerek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, alkalmasságot. Ebben nem lehet éles határvonalat húzni, a szakértői bizottság szakemberei is sokféle helyzetben /kiscsoportos, egyéni/, változatos feladatokkal igyekeznek megállapítani a gyermekek fejlettségi szintjét, melyek alapján javaslatot tesznek a beiskolázással kapcsolatban.

Néhány szempontot részleteznék, milyen alapvető feltételei vannak az iskolai alkalmasságnak, melyekre, ha a szülők odafigyelnek, segíthetik a döntésükben.

-        Testi érettség, fizikai alkalmasság

Megfelelő testi fejlettség /kb. 110 centi magas, kb. 20 kg súlyú/. Az alakváltozás megindult /a gyermek alakja megnyúlik/, s megkezdődött a fogváltás. Kialakult a kézdominancia, vagyis egyértelművé vált, hogy a gyerek bal vagy jobbkezes. A mozgás összerendezettebbé vált, a finommozgás kifejezetten fontos az írástanuláshoz. A gyermek nem fáradékony /már nem igényli a délutáni alvást/, nem beteges.

-        Pszichés alkalmasság

A gyermek várja az iskolát, időnként „iskolásat” játszik. Örömet jelent számára /hogy képes megcsinálni/ a rábízott feladat elvégzése, s a tevékenységet nem hagyja félbe. Képes társaival és a felnőttekkel kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Elfogadja a felnőttek kérését, irányítását, képes a szabályok betartására.

-        Értelmi fejlettség

Képes 15-20 percig egy tevékenységre figyelni /mese, rajzolás stb./. Rövidebb verseket, meséket megjegyez és elmond. Tisztában van közvetlen környezetével /lakóhely, szülők neve stb./, megnevezi a napszakokat, napokat, évszakokat, s azok főbb jellemzőit. Magabiztosan számol 1-10-ig, helyesen használja a több-kevesebb fogalmat. Egyszerű összetett mondatokban is képes magát kifejezni. Ne legyen beszédhibás.

-        Szociális érettség

Képes a monotónia tűrésre, hosszabb ideig egy helyben ülni. Könnyen feladathelyzetbe hozható, s feladattartása is kialakult /befejezi a feladatot, s nem kezd másik tevékenységbe/. Önálló tevékenységre képes, egyre kevesebb segítséget igényel. Teljesítménymotivációja is kialakult.

Gondolhatják most azt, hogy vajon nem várunk-e el túl sokat a gyermekektől? A fentebb felsorolt képességek, készségek az életkorral, s az idegrendszer fejlődésével általában spontán is kialakulnak. Viszont a szülők szerepe is nagyon fontos abban, hogy a gyermeküket otthon felkészítsék az iskolai életre, ami nem azt jelenti elsősorban, hogy komoly „iskolásdi” foglalkozásba kényszerítsék. A családok mindennapi élettevékenysége során is számtalan lehetőség kínálkozik a gyerekek fejlesztésére, pl. a közös étkezés alkalmával hajtogasson szalvétát /finommozgás fejlesztése/, tegyen ki annyi evőeszközt, ahányan esznek /számolás fejlesztése/, vagy az erdőben sétálva megfigyeli, hogy az adott évszaknak mik a jellegzetességei /általános tájékozottság/ stb.

Nem könnyű döntés a szülő részéről, hogy gyermeke mikor kezdje az első osztályt. Sokéves pszichológusi munkám során sokszor tapasztaltam, hogy a szülők sietették az iskolába való kerülést, még ha a gyerek nem is érte el a szükséges fejlettségi szintet, mintha ezzel saját szülői alkalmasságuk kérdőjeleződne meg. Máskor viszont a minden szempontból iskolaérett gyerekeket akarták visszatartani az óvodában, mondván, hadd játsszon még. Nyilván ezek a szélsőséges esetek, s azt gondolom, hogy a döntéshez egyrészt a szülőknek reálisan kell értékelni gyermeküket, másrészt célszerű az óvónők véleményét is kikérni. S ha még ekkor is bizonytalanok, a pedagógiai szakszolgálat szakembereinek segítségét is kérhetik a helyes döntés meghozatalában.

Miért olyan fontos az iskolaérettség kérdése?

Amelyik családban van iskolás gyerek, pontosan tudják a szülők, hogy az iskolában sokkal nagyobb követelményeknek kell megfelelniük a gyerekeknek. Ott már jóval kevesebb a játékidő, nagyobb hangsúlyt kap a tanítási órákon való részvétel és teljesítés. Egy gyengébb testi fejlettségű, fáradékony gyereknek ez fizikálisan is nagy megterhelést jelent. Az óvodában még megtehette, hogy a különféle foglalkozásokon nem vett részt, hanem helyette játszott, az iskolában viszont kötelező az órákon a feladatokat végeznie, még ha nincs is kedve hozzá. Így, ha a gyerek szociálisan még nem érett /feladattudat, munkamotiváció hiánya/, különféle magatartási problémákkal /bohóckodás, forgolódás, feladat megtagadása stb./ fog „tiltakozni” a számára /fejletlenségéből adódóan/ túlzott elvárásokkal szemben. Az óvodában nem kapott negatív értékelést, ha nem sikerült szépen a rajza, ha nem tudta a verset pontosan elmondani, az iskolában viszont már pozitív és negatív visszajelzést kap a teljesítményére. Így, ha az értelmi képességeiben még néhány területen lemaradás tapasztalható, ami miatt az iskolában nem tud úgy teljesíteni, tanulási nehézség alakul ki, s a kudarcok miatt óhatatlanul magatartási problémák is megjelennek /szorongás, dac, agresszivitás stb./.

Így az iskolára való alkalmasság, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség minél pontosabb felmérése, megállapítása - a fenti néhány példa alapján is – azért nagyon fontos, hogy szülőként is megtegyenek mindent gyermekük érdekében, s hogy megelőzzék, ill. minimálisra csökkentsék a későbbi iskolai beilleszkedési, tanulási, magatartási problémák kialakulását.

Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdésük merülne fel, vagy tanácsot szeretnének kérni, az óvodában elhelyezett elérhetőségemen keresztül kereshetnek meg.

 

2014. február 15.-től óvodapszichológus segíti intézményegységünk munkáját
2014.02.26

Czvik Éva vagyok, pszichológus, 2014. 02. 15-étől az óvoda óvodapszichológusa.

Az egyetem befejezése után hosszú évekig a Nevelési Tanácsadóban, későbbi nevén a Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgoztam, ahol gyermekeknek, tanulóknak és családtagjaiknak igyekeztem segítséget nyújtani különféle pszichés problémáikban.

Jelenleg óvodapszichológusként - a jogszabályban előírtaknak megfelelően - elsődleges feladatom a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme és a nevelő munka hatékonyságának segítése a szülőkkel és az óvodapedagógusokkal szoros együttműködésben.

Tevékenységem legfontosabb része a szülői nevelés támogatása tanácsadás, konzultáció formájában titoktartási kötelezettség mellett. Ez történhet úgy, hogy a szülő közvetlenül keres meg az elérhetőségemen keresztül, vagy a gyermeke óvodapedagógusán keresztül jelzi, hogy igénybe kívánja venni a pszichológus segítségét.

Az óvodapszichológust keresheti:

  • ha elbizonytalanodott szülői szerepében, vagy csak kérdése van, esetleg szeretné átgondolni nevelési elveit, módszereit
  • ha úgy érzi, nehéz élethelyzetbe került: párkapcsolati problémákkal, életvezetési nehézséggel küzd
  • ha gyermekénél problémát észlel (pl. beilleszkedési, magatartási nehézség, éjszakai ágybavizelés, szorongás, válásból, veszteségből fakadó krízishelyzetek, részképesség problémák, testvérféltékenység, a beszoktatással kapcsolatos problémák, iskolaérettséggel, ill. iskolaválasztással kapcsolatos kérdések stb.)
  • ha nem tudja, hova fordulhat a problémájával.

Tevékenységem másik fontos része az óvodapedagógusokkal folytatott konzultáció, mely kapcsolódhat egyetlen gyermek vagy az óvodai csoport problémájához. Feladatom a kapcsolattartás az óvoda, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel (pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus) is.

Elérhetőségem:

Az óvodapszichológus gondolatai:
2014.11.07

Kedves Anyukák és Apukák!

 

Engedjék meg, hogy néhány gondolattal, tanáccsal segítsem Önöket abban, hogy az óvodába kerülő gyermeküknek és Önöknek, szülőknek is minél könnyebben történjen az óvodába való beszoktatás, beilleszkedés időszaka.

 

Óvodai beszoktatás

 

Az első nagy próbatétel a gyereknek és a szülőnek egyaránt az óvodai beszoktatás, aki eddig nem járt bölcsődébe, és most kezdi el a közösségi életet. Rengeteg kérdés kavarog ilyenkor a szülőkben, ami teljesen természetes, pl. hogy melyik óvodát válassza, milyen a jó óvónéni, fogja-e szeretni a gyerek az óvónénit, fog-e tudni barátkozni a többi gyerekkel, hogyan fog tudni beilleszkedni, mennyi ideig tart a beszoktatás, nem lesz-e majd gyakran beteg? Minden kérdésben a jövőtől való aggódás, félelem, szorongás, bizonytalanság húzódik meg, s ebben szeretném egy kicsit segíteni Önöket.

Miért ilyen fontos esemény az óvodakezdés?

Ez az első nagy megmérettetés a család életében, amikor kiderül, hogy vajon jól teljesítettek-e eddig szülőségből, ekkor kapnak visszajelzést arról, hogy a gyerekük „beválik-e”, „megfelel-e”, vagyis könnyen beszokik-e a közösségbe. Sokan azt gondolják, hogy ha a gyermekük hamar megszokja az óvodát, akkor a gyerek is és Önök szülőként is jól vizsgáztak, viszont ha a beszoktatás nehézkes, akkor esetleg valamit elrontottak a nevelésben, kicsit szégyenkeznek a többi szülő, óvónők előtt, és saját kudarcukként élik meg. Tehát nemcsak a gyerek miatt aggódnak, szoronganak, hogyan illeszkedik be, hanem a saját maguk szülői alkalmassága miatt is.

Mit tehet a szülő, hogy ne legyen rémálom ez az időszak?

Az óvodába kerülés előtt elsősorban a szülő tud segíteni a gyermekének, hogy viszonylag zökkenőmentes legyen majd a beilleszkedés, de figyelembe kell venni azt, hogy ez eléggé gyerek, - személyiségfüggő. Egy tény, hogy előbb-utóbb minden gyerek képes lesz rá.

Elsőként érdemes a figyelmüket saját magukra irányítani jóval az óvodakezdés előtt és megvizsgálni, hogy Önök, szülők hogyan állnak az óvodakezdéshez, hogyan gondolnak az óvodára /esetleg sajátélményből is/, mit éreznek, mikor arra gondolnak, hogy egy nap majd ott kell hagyniuk a gyermeküket. Majd a beszoktatás megkezdésekor megfigyelni azt, hogy milyen érzések töltik el Önöket, mikor első nap viszik óvodába, vagy amikor először hagyják ott 1-2 órára gyermeküket.

Miért fontos ez az önvizsgálódás? Azért, mert minden gondolatunk és érzésünk – kimondatlanul is – sugárzik rólunk, a viselkedésünkből, a mimikánkból, hanglejtésünkből. A gyerekeknek pedig nagyon jó antennáik vannak, amikkel képesek venni ezeket az érzéseket és gondolatokat. Ezért ha a szülő maga fél, szorong az óvodától, igazából nem szeretne még elszakadni a gyermekétől, ezeket a félelmeket a gyerek átveszi és ő is elkezd szorongani.

Ezért a szülőnek magával kell elkezdenie a felkészülést az óvodára, hogy szorongásmentesen, lazán, természetesen, pozitívan tudja közvetíteni gyermekének ezt az eseményt.

Megkönnyíti a majdani beszoktatást, ha nem elsősorban óvodát, hanem óvónőt választanak, amire remek lehetőséget kínálnak pl. az óvodákban a játszóházak, egyéb ismerkedési lehetőségek, ahol még a beiratkozás előtt a leendő óvodások és szüleik találkozhatnak a leendő óvónőkkel, megismerhetik az óvoda, az egyes csoportok arculatát /természetjáró, egészségvédő stb./. Persze nagyon fontos az óvónők szakmai felkészültsége is, de sokkal fontosabbnak tartom a könnyebb beszokás és az egész későbbi óvodai élet szempontjából, hogy a gyermek és az óvónő személyisége mennyire „passzol” egymáshoz.

Minden szülő – még ha elfogult is – többé-kevésbé ismeri gyermeke személyiségét, tulajdonságait, hogy milyen típusú felnőtteket fogadott el eddig könnyebben, és ez alapján szerencsés olyan személyiségű óvónőt választani, akinél bízhatunk abban, hogy jó kapcsolat alakul ki közte és a gyerek között. Ha a gyermek eleven, akaratos, szabályokat kevésbé betartó, akkor egy határozottabb, erőteljesebb személyiségű óvónő fogja tudni nagy valószínűséggel jobban kezelni, viszont ha túlérzékeny, félénk a gyerek, akkor egy melegebb, lágyabb óvónéni lehet számára a megfelelőbb.

Tehát fontos az óvónő személyisége, majd az iskolaválasztásnál is hasonló szempontokat fognak mérlegelni, de egyet azért ne felejtsenek el, hogy a gyermek most kezdi el a saját felnőtté válását, ami arról is szól, hogy meg kell tanulnia a különböző személyiségű emberekhez sikeresen alkalmazkodnia, kapcsolatot teremteni velük. Ezen a hosszú tanulási úton neki kell végigmennie, közben érik majd sikerek is, kudarcok is, és a szülő nem állhat ott mindig mellette, nem egyengetheti mindig az útját, hogy az a legideálisabb legyen. Hiszen majd az egyre önállóbbá váló, majd a felnőtti életében sem csak pozitív élményekkel fog találkozni és az nem lesz mindig konfliktusoktól mentes, így a szülőknek ebben a tanulási folyamatban is segíteniük kell gyermekeiket.

A beszoktatási időszak az óvónők számára sem egyszerű feladat, hiszen különböző családi háttérből érkező különböző személyiségű gyerekekhez kell megtalálniuk a kulcsot, így a beszoktatás összeszokást is jelent a gyerek és az óvónő számára. A szülő segítheti ezt az összeszokást, ha minél több mindent elmond az óvónőnek a gyermekéről, tulajdonságairól, szokásairól, aki így könnyebben rá tud hangolódni a gyermekre, megfelelőbben képes majd reagálni az egyes viselkedéseire.

Segíti a jó gyerek-óvónő kapcsolat kialakulását, ha a szülő megbízik az óvónőben, ha pozitívan, nyitottan viselkedik vele, ez példamutatást jelent a gyerek számára, így várhatóan ő is pozitív attitűddel, együttműködően fog viszonyulni az óvónőhöz.

Mennyi ideig tartson a beszoktatás?

Az óvodapedagógusok szerint ez nem 1 vagy 2 hét, hanem talán egy év is az óvodával való ismerkedésről szól. Hiszen a beszokás nem csak azt jelenti, hogy reggel könnyen leválik a szülőről, nem sír, napközben játszik, eszik, alszik, hanem a gyereknek az oviban nagyon sok személlyel /gyerek, óvónő, dajka/, tárggyal, az épülettel, szokásokkal kell megismerkednie, valamint sok új szabályhoz kell megtanulnia alkalmazkodni. Nem várhatjuk, hogy mindez 1-2 hét alatt könnyen menjen a gyereknek. Mindezt még az is befolyásolja, hogy óvodába kerülés után gyakrabban megbetegszenek, és csak néhány napos otthonlét után is szinte elölről lehet kezdeni a beszoktatást. A beszoktatás időszakában a gyermekek kisebb nagyobb mértékben instabillá válnak, hiszen el kell szakadniuk a biztonságot jelentő forrástól, a szülőtől, ami lelkileg megterhelő számukra, ez vezethet testi, immunrendszeri legyengüléshez. Így könnyebben elkapják a különböző betegségeket, hiszen a közösségben számtalan új bacival találkoznak, amikkel korábban otthon nem. Előfordulnak az egyéb, ún. pszichoszomatikus betegségek, ill. inkább tünetek, pl. a már szobatiszta gyerek újra elkezd bepisilni, vagy hirtelen belázasodik egyéb tünet nélkül, vagy reggel hasfájásra, hányingerre panaszkodik stb. Ha ezek a tünetek gyakran előfordulnak, vagy átmeneti megjelenésük után nem szűnnek meg, akkor érdemes szakemberrel megbeszélni a problémát, mert ezeket a tüneteket a szorongás hozza létre. Azt jelzik, hogy valami nem jó a gyereknek, amit ilyen testi tünetnyelven fejez ki.

S végül

Fontos, hogy ne sürgessék a beszoktatást, de ne is nyújtsák, a reggeli elválás kedves, szeretetteljes, de határozott legyen. Ezt akkor képes a szülő könnyebben véghezvinni, ha ő már túl van a korábban említett felkészülésen, de ha még szorong, ha még nem akar leválni gyermekéről, nagy valószínűséggel a gyerek is sírva fog kapaszkodni bele.

Fontos a következetesség is, néhány napos kudarc, reggeli sírás, a gyerek könyörgése /hogy ne menjenek oviba/ esetén ne tegyék, hogy napokig megint otthon maradnak, aztán újra kezdik a beszoktatást, mert ez inkább a szülő bizonytalanságát jelzi, és a gyerek erre rá fog játszani.

Én is szülő vagyok, nekem is nagyon fájó volt sírva otthagyni a gyermekemet az oviban, de a sírás feszültségoldó is, úgyhogy ha kimennek az óvodaajtón, sírjanak nyugodtan Önök is egyet.

 

Remélem, e néhány gondolat segít abban, hogy gyermekük könnyebben megszokja az óvodát, hogy szeressen járni, s jól érezze magát az óvodai életben.

 

Amennyiben a kezdeti nehézségek után is még problémákat tapasztalnak, az óvodai faliújságon található tájékoztatóban szereplő elérhetőségemen keresztül kérhetik a segítségemet.

 

                                                                                                Czvik Éva

                                                                                        óvodapszichológus

A mozgás szerepe a gondolkodás fejlődésében
2017.02.22

A  MOZGÁS  SZEREPE  A  GONDOLKODÁS  FEJLŐDÉSÉBEN

 

Kedves Szülők!

 

Óvodapszichológusi munkám egyik fontos feladata az 5. életévüket betöltött gyermekek un. szűrővizsgálata, melynek fő célja a prevenció, vagyis a későbbi esetleges tanulási nehézségek kialakulásának előrejelzése, kiszűrése.

Ez a vizsgálat több területet, képességet érintő feladatsorból tevődik össze, s az egyik ilyen blokk a motoros, vagyis mozgásos próbákból áll. Az egyes feladatok végzése során nem az a fő szempont, hogy milyen ügyesen tud a gyermek fél lábon szökdelni, milyen pontosan képes a tapsolás mintákat utánozni, ujjait bizonyos sorrendben összeérinteni.

Sokkal lényegesebb megfigyelni a mozgásuk összerendezettségét, koordinációját, saját testével kapcsolatos téri tájékozódást /bal-jobb, fent-lent, előre-hátra stb./, a kéz és ujjkoordinációjának készségét. Emellett természetesen képet kaphatunk arról is, hogy milyen a gyermek megfigyelő, emlékező képessége is a feladatvégzés során.

 

Szoros korreláció, összefüggés tapasztalható a mozgásvizsgálat, valamint a logopédiai és fejlesztő pedagógiai vizsgálatok eredményei között. Vagyis a mozgásvizsgálat során elért gyengébb eredményt a további vizsgálatok is megerősítik, mely azért lényeges, mert a későbbi tanulási teljesítményt negatívan befolyásolhatják.

S itt térnék át a gyermekkori mozgás fontosságára, ami kihat a gondolkodásukra és az egész személyiségfejlődésükre.

Az idegrendszer érése a mozgás fejlődésével szoros egységben valósul meg. Az idegrendszer fejlődése újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetővé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elősegíti fejlődését, érési folyamatait. Nem véletlen, hogy 3 éves korig a gyermekkori intelligencia legbiztosabb mérőeszköze a gyerek mozgásfejlődésében rejlik.

A 3-4 éves korú gyermek szinte egyfolytában mozog, szinte megállás nélkül, fáradhatatlanul, ami ebben az életkorban teljesen természetes és az egészséges fejlődést igazolja. A gyermek három éves koráig leginkább a mozgás segítségével szerez ismereteket a világról és az őt körülvevő környezetről, az érzékszervi-mozgásos tanulás időszaka ez, az un. cselekvésbe ágyazott gondolkodás ideje. A gyermek a sokféle és gyakori mozgással tulajdonképpen ösztönösen fejleszti saját magát, felkészíti agyacskáját a későbbi tanulásra.

 

 

 

 

 

A szakemberek szerint a mai gyermekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, de ehhez minél több mozgásra lenne szükség. Már kora gyermekkortól sok információt gyűjtenek tévéműsorokból, értenek a számítógéphez, a memóriájukban pedig rengeteg képet tárolnak. Ám a sok ismeret begyűjtése elveszi az időt a mozgástól, így e téren hátrányban vannak a korábbi generációkhoz képest. Pedig a mozgásészlelésnek, a térérzékelésnek, a kézügyességnek vagy az egyensúlyérzékelésnek kulcsszerepe van a gyermekek teljesítményében. A bukfenc, a hinta, az egyensúlyozást fejlesztő gyakorlatok az idegrendszer harmóniáját, a koncentrációs képességet alapozzák meg.

Az is megfigyelhető, hogy mivel a gyermekeket rengeteg inger éri, az agyuk állandóan pörög, információt dolgoz fel, emiatt gyengébbek türelemben, késleltetésben és önkontrollban is.

Ezért a szülőknek fontos feladata, hogy segítsék gyermekeiket ebben a tanulási folyamatban, igyekezzenek elegendő lehetőséget és teret biztosítani nekik a mozgáshoz. Hogyan segíthet ebben a szülő?

Néhány egyszerű tanácsot javasolnék:

-          hintáztassák sokat, amennyit csak lehet – ez lehet az anya ölében, hagyományos hintában, vagy körhintában a játszótéren – a hintázó mozgás fejleszti a gyermek egyensúlyrendszerét, ezáltal erősíti az idegrendszert is

 

 

-          ettől sokkal hatékonyabb az un. csepphinta, ami otthon a szobában is megoldható, melynek fő előnye, hogy nemcsak az előre-hátra, hanem a tér minden irányában képes stimulálni, ingerelni az idegrendszert, s ezzel fejleszteni a bal-jobb agyfélteke összerendezettségét

 

 

-          de elővehetjük gyermekkorunk játékait is: pl. ugróiskola, hullahopp karika, ugrókötél, kézretekerős- madzagos játékokat, melyek mind rendkívül olcsó és szórakoztató módjai a gyermekek fejlesztésének, mert közben fejlődik a szem-kéz, szem-láb koordináció, a nagymozgás, és a gyermekek mozgásigényét is kielégítik.

 

 

Kellemes és sok mozgást kívánok mindenkinek.

 

                                                                                                          Czvik Éva

                                                                                                    óvodapszichológus

Házirend
2017.06.06

Tündérkert Keleti Óvoda

4400, Nyíregyháza, Kert köz 8.

Telefon: 06-42/512-941

E-mail: tunderkert@netra.hu

 

 

 

HÁZIREND

 

 

OM: 033127

 

Nyíregyháza, 2016.

 

Tartalomjegyzék

 

 

INTÉZMÉNY ADATAI. 3

A házirend jogszabályi háttere. 4

A házirend időbeli hatálya. 5

A házirend személyi hatálya kiterjed: 5

A házirend területi hatálya kiterjed: 5

A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések. 5

Jogorvoslati lehetőség. 5

1.    Az óvoda nyitvatartási rendje. 6

Nyári zárva tartás rendje. 6

Az iskolai szünetek alatti nyitva tartás rendje. 6

Nevelés nélküli munkanap. 6

2.  Az intézmény helye az oktatási rendszerben, óvodai felvétel, átvétel eljárási rendje. 6

2.1          Gyülekezés, távozás, az óvoda helyiségeinek használata. 8

2.2          Óvó-védő szabályok. 8

2.3          A gyermekek távolmaradása, mulasztás igazolása. 8

3     Gyermek az óvodában. 9

3.1          Gyermekek jogai 9

3.2.         Térítési díj befizetése és visszafizetése. 9

3.3.         Betegség. 10

3.4.         A beiskolázás óvodai feladatai 10

3.5.         A gyermekek öltöztetésével kapcsolatos szabályok. 10

3.6.         A gyermekek számára behozható tárgyak. 11

3.7.        Térítés ellenében a szülők igénye alapján tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a gyermekek részére. 11

3.8.         A gyermekek értékelésének rendje, szempontjai 11

4.    A szülők jogai és kötelességei 12

4.1.       A szülők jogai: 12

4.2.         A szülők kötelességei: 13

4.3.         Az óvodapedagógusokkal való kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei 13

5.    Az intézmény biztonságát szolgáló egyéb szabályok. 13

 

 

INTÉZMÉNY ADATAI

 

Óvoda neve:                          Tündérkert Keleti Óvoda

Címe:                                     Nyíregyháza, Kert köz 8.

OM azonosító:                       033127

Telefonszám:                         42/512-941

                                               42/512-954

E-mail:                                   tunderkert@netra.hu

Intézményvezető:                  Török Edit

Intézményvezető helyettes: Bárány Istvánné

                                                     Darainé Pethő Ildikó

                                                     Molnár Imréné

 

Telephely:                              Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti Telephelye

Címe:                                     Nyíregyháza, Koszorú u.10.

Telefonszám:                         42/512-927

Telephelyfelelős:                   Serfőzőné Kóródi Ágnes

 

Telephely:                             Tündérkert Keleti Óvoda Élet úti Telephelye

Címe:                                     Nyíregyháza-Oros, Élet út 30.

Telefonszám:                         42/512-928

Telephelyfelelős:                   Jámborné Fedor Krisztina

 

Tagintézmény:                      Tündérkert Keleti Óvoda Kikelet Tagintézmény

Címe:                                     Nyíregyháza, Fazekas János tér 25.

Telefonszám:                         42/512-923

Tagintézmény vezető:          Kelemenné Maklári Gyöngyi

 

Tagintézmény:                      Tündérkert Keleti Óvoda Ligeti Tagintézmény

Címe:                                     Nyíregyháza, Liszt Ferenc u. 32-34.

Telefonszám:                         42/512-922

Tagintézmény vezető:          Jurisik Mihályné

 

Tagintézmény:                      Tündérkert Keleti Óvoda Margaréta Tagintézmény

Címe:                                     Nyíregyháza, Fazekas János tér 14.

Telefonszám:                         42/512-925

Tagintézmény vezető:          Hegedüsné Balogh Anna

 

Tagintézmény:                      Tündérkert Keleti Óvoda Nefelejcs Tagintézmény

Címe:                                     Nyíregyháza-Oros, Deák Ferenc u. 2.

Telefonszám:                         42/512-924

Tagintézmény vezető:          Kotán Miklósné

 

Tagintézmény:                      Tündérkert Keleti Óvoda Százszorszép Tagintézmény

Címe:                                     Nyíregyháza, Kállói u. 109/a.

Telefonszám:                         42/512-926

Tagintézmény vezető:          Lengyel Tamásné Szabó Mónika

 

 

A házirend jogszabályi háttere

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

Az 1997.évi XXXI. törvény gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

363/2012. (XII.17.). évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

Fenntartói (pl. étkezési térítési díjak) és nevelőtestületi határozatok

 

A házirend időbeli hatálya

A házirend a nevelőtestület elfogadásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól.

Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.

Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, a KT elnök és a Szülői Közösség.

A kihirdetés napja: 2016. szeptember 1.

 

A házirend személyi hatálya kiterjed:

·         az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra

·         az óvodával jogviszonyban álló gyermekekre

·         az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában

·         a szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek)

 

A házirend területi hatálya kiterjed:

·         az óvoda területére

·         az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra

·         az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira

 

A Házirend a különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályzója. Megvalósításával biztosítja a pedagógiai programban foglalt célok elérését, betartása kötelező a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően az óvodaközösség és a szülői közösség minden tagja számára.

 

A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések

 

A házirendben foglaltak megsértése mindenkire nézve ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése.

 

Jogorvoslati lehetőség

 

A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen a szülő jogorvoslattal élhet.

Az óvoda döntése, intézkedése, illetve az intézkedések elmulasztása ellen a szülő eljárást indíthat.

A jogorvoslat kezdeményezésére lehetséges azon az alapon, hogy a meghozott döntés, intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása ellentétes az óvoda házirendjében foglaltakkal.

 

1.     Az óvoda nyitvatartási rendje

 

Hétfőtől-péntekig:                 6.30 – 17,30 óráig

Kérjük, hogy a gyermeket minden nap 9 óráig szíveskedjenek behozni az óvodába.

A gyermekek biztonsága érdekében 9 órakor bezárjuk a bejárati ajtót és a kaput.

A gyermekekkel az intézmény teljes nyitva tartása alatt - a csoportok heti és napirendjének megfelelően - óvodapedagógus foglalkozik.

 

A nevelési év szeptember 1.-től augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll:

  • Szervezett tanulási időszak: szeptember 1.-től május 31.-ig
  • Nyári időszak: június 1.-től augusztus 31.-ig

 

Az ünnepekkel kapcsolatos nyitvatartási rendet intézményünk évente, a jogszabályban meghatározottak szerint szervezi (ez idő alatt a gyermekek létszámától függően összevont csoportok működhetnek).

 

Nyári zárva tartás rendje

 

Évenként 4 hét, mely városi szinten két turnusban történik, így a zárások ideje alatt mindig van egy kijelölt óvoda, ahova a szülők vihetik a gyermekeket.

A nyári időszakban alacsony létszám esetén összevont csoporttal működhet az óvoda.

 

Az iskolai szünetek alatti nyitva tartás rendje

 

Az iskolai őszi és tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható létszámot. A gyermek létszám alakulásától függően összevont csoportokat működtetünk.

 

A téli szünet ideje alatt a gyermekek elhelyezése intézmény egységenként ügyeleti szinten biztosított. A zárva tartás időpontját a Fenntartó határozza meg.

 

Nevelés nélküli munkanap

 

Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, szakmai programok, továbbképzések szervezésére, ill. egyéb rendkívüli eseményekre használ fel, melyről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak (7 nappal a nevelésnélküli munkanap előtt).

 

2.  Az intézmény helye az oktatási rendszerben, óvodai felvétel, átvétel eljárási rendje

 

Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló játék, játékos tanulási folyamatok keretében folyik.

 

A Nemzeti köznevelési törvény 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai feladatellátást. A szülő - az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett - gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.

 

Óvodai ellátásban részesül a gyermek három éves kortól mindaddig, amíg eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

A gyermek abban az évben, amelyben a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát –délelőtt folyamán- köteles óvodai nevelésben részt venni.

 

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetében élő hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely.

 

Az óvoda biztosítja felvételét vagy átvételét annak a gyermeknek, aki köteles óvodába járni (a 3 éves kort adott év augusztus 31.-ig betöltötte), ha lakóhelye, ennek hiányában életvitelszerű tartózkodási helye a körzetében található.

A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor:

 

  • a felvételhez szükséges kort betöltötte (szobatiszta, körzetünkben lakik, a szülő Nyíregyházán dolgozik)
  • teljesen egészséges illetve a Szakértői Bizottság diagnosztizálja és integrált fejlesztését javasolja  

 

Óvodai előjegyzés a felvételi és előjegyzési naplóba az önkormányzat által kijelölt beíratási időszakban történik. A szülők az előjegyzéshez a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcím kártyáját, a személyi igazolványt és a kitöltött jelentkezési lapot hozzák magukkal. A gyermekfelvétel egész évben folyamatosan történik, amennyiben a maximális csoportlétszám ezt lehetővé teszi.

Gyermekek átvétele: Hivatalos átjelentkezés útján, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak.

 

Az óvodába járás alóli felmentés eljárásrendje

A jegyző a szülő kérelmére az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a szülő, aki a gyermeke öt éves koráig felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig kell, hogy benyújtsa a kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. A nevelési év során is kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

2.1Gyülekezés, távozás, az óvoda helyiségeinek használata

 

A gyermeket óvodába való érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvodapedagógusnak.

A gyermek érkezésekor, vagy elvitelekor a szülők, hozzátartozók ne menjenek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor, pl. a beszoktatási időszakban, nyílt napokon, ünnepélyeken, akkor is benti cipőben vagy papucsban.

Az óvodából a gyermek idegennek, vagy 14 éven aluli testvérnek csak a szülő írásbeli kérelme alapján adható ki.

 

A gyermek elvitelekor minden esetben az óvodapedagógusnak szólni kell. Ha a szülő eljött a gyermekért, ne tartózkodjon tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvodapedagógusok nem tudják kellőképpen átlátni a játszó gyermekek sokaságát.

Amennyiben a gyermekért nem jönnek az óvoda zárásáig, az óvodapedagógus először telefonon keresi a szülőt. Amennyiben nem sikerül a szülőket elérni, az óvodapedagógus felhívja a Gyermekjóléti Szolgálat krízis számát és innen kér segítséget.

 

Az óvoda helyiségeinek használatát a fenntartó határozatait betartva az óvoda vezetője határozza meg.

A gyermekek napközbeni elvitele:

A nap folyamán óvodapedagógussal való egyeztetés alapján vihető el a gyermek. A szülők tartsák tiszteletben a csoport napirendjét és az óvodai élet megzavarása nélkül vigyék el a gyermekeket.

 

Az óvodába érkezés javasolt időpontja:        9 óráig

Az elvitelt javasolt időpontja:                       13 – 13:30 között

                                                           15:30 órától

 

2.2Óvó-védő szabályok

 

A gyermek biztonsága érdekében a bejárati ajtót és kaput 9 óra után zárjuk.

Az óvoda nevelőintézmény, ezért semmiféle gyógyszer beadására nem vállalkozhatnak az óvoda dolgozói. Kivéve a rendszeres gyógykezelés alatt álló gyermekek, az orvos írásban történő utasítása alapján.

 

2.3A gyermekek távolmaradása, mulasztás igazolása

 

Az óvodába járási kötelezettség elmaradása – következményei

Ha az óvodaköteles gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője – a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Ha az óvodaköteles gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Ha az óvodaköteles gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot.

 

Minden távolmaradást előre be kell jelenteni a csoport óvónőjének:

A hiányzás első napján a térítési díjat fizeti a szülő, kivéve, ha a hiányzást előző nap bejelenti.

Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni.

Amennyiben családi okok miatt hiányzik a gyermek a szülő írásban igazolja

A két hetet meghaladó, huzamosabb távollétet az intézményvezetővel egyeztetni kell.

Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.

 

Megszűnik az óvodai elhelyezés:

  • ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
  • a jegyző, a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermeknek az óvodából történő kimaradására,
  • a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.

 

3       Gyermek az óvodában

 

3.1. Gyermekek jogai

 

·          A hároméves kor betöltése után óvodába kerüljön, ott nyugodt, biztonságos légkörben, egészséges környezetben nevelkedjen.

·          Óvodai élet rendjét a pihenőidő, szabadidő, testmozgás, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

·          A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák.

·          Védelmet kell biztosítani a testi, lelki erőszakkal szemben, nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, megalázásnak.

·          Képességeinek megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.

·          Nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön.

·          Az életkorának megfelelő módszerek szerint neveljék, oktassák.

·          A család világnézeti hovatartozásának megfelelően hit és vallásoktatásban vegyen részt

·          Személyiségi jogait, cselekvési szabadságát családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa.

·          Egyéni adottságának megfelelően megkülönböztetett ellátásban részesüljön.

·          Amennyiben szükséges, pedagógiai szakszolgálat foglalkozásain vegyen részt.

·          A családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben részesüljön.

·          Rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön.

 

3.2.          Térítési díj befizetése és visszafizetése

 

Az étkezési díjak befizetése minden hónapban

-       az előzetesen kijelölt napokon, készpénzben történik az óvoda épületében.

 

A térítési díjakkal kapcsolatos észrevételeiket az óvodatitkárral és a csoportok óvónőivel lehet megbeszélni.

Az ételallergiás (tej, liszt, tojás, stb.) gyermekek részére biztosítjuk a megfelelő étrendet.

A térítési díj visszafizetése indokolt esetben az intézményekben történik.

 

Ingyenes étkezésre jogosult az óvodai nevelésben részesülő gyermek után ha:

·         Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

Szükséges hozzá: nyilatkozat gyermekétkeztetés normatív kedvezmény igénybevételéhez óvodai nevelés esetén; rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról a határozat

·         Tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű gyermeket nevelnek,

Szükséges hozzá: nyilatkozat gyermekétkeztetés normatív kedvezmény igénybevételéhez óvodai nevelés esetén, illetve tartós betegség esetén a szakorvosi igazolás, vagy fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye.

·         Olyan családban él, amelyben 3 vagy több gyermeket nevelnek.

Szükséges hozzá: nyilatkozat gyermekétkeztetés normatív kedvezmény igénybevételéhez óvodai nevelés esetén

  • Olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát.

 

Szükséges hozzá: nyilatkozat gyermekétkeztetés normatív kedvezmény igénybevételéhez óvodai nevelés esetén/a jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, jövedelemigazolást nem kérünk/

 

  • Nevelésbe vették

Szükséges hozzá: nyilatkozat gyermekétkeztetés normatív kedvezmény igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén; határozat a nevelésbe vételről.

 

3.3.          Betegség

 

Valamennyi gyermek érdekében beteg gyermeket óvodába befogadni nem lehet. Minden szülőnek kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke különleges betegségben szenved. valamint napközben elérhető telefonszámát megadni.

 

3.4.          A beiskolázás óvodai feladatai

 

A szülőknek kiadott óvodai szakvéleménnyel lehet a gyermeket a kiválasztott iskolába beíratni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. 

 

3.5.          A gyermekek öltöztetésével kapcsolatos szabályok

 

Az intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermek öltöztetése a napi várható időjárásnak megfelelően történjék. Váltóruházatról (alsónemű, felsőruházat, benti cipő) a szülők gondoskodjanak.

A szülők biztosítják a torna felszerelést a szervezett mozgáshoz.

A ruhaneműket egyenként jellel, vagy névvel kell ellátni. A gyermekek holmiját az arra kijelölt szekrényben tárolják.

 

3.6.          A gyermekek számára behozható tárgyak

 

Ha a gyermek óvodába értéktárgyakat hoz (aranylánc, karóra, karkötő, fülbevaló, egyéb értékes tárgyak, stb.) azok megőrzéséért, eltűnéséért az óvoda felelősséget nem vállal.

Az óvodába érkező gyermek reggelenként cukrot, csokoládét, rágógumit, más édességet nem hozhat magával.

A gyermekjátékok, személyes tárgyak behozatala a beszoktatási időszakban és a csoport óvónői által meghatározott időpontban megengedett.

 

3.7.            Térítés ellenében a szülők igénye alapján tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a gyermekek részére.

 

Az alaptevékenységen túli térítésmentes szolgáltatások:

  • logopédia
  • hittan
  • fejlesztő foglalkozások

 

A fakultatív hit és vallásoktatás idejének, helyének megállapítása 11/1994. (VL8) MKM.

 

Szülői nyilatkozat alapján hit és vallásoktatást szervezünk térítésmentesen.

 

3.8.          A gyermekek értékelésének rendje, szempontjai

 

A gyermekek értékelését az óvodapedagógusok végzik a gyermekenként vezetett „Gyermekek fejlődését nyomon követő intézményi dokumentációban”. A szülők tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről évente kétszer, fogadóóra keretében történik.

 

 Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái:

Óvodánkban a gyermekek részére tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk.

A jutalmazás kiterjedhet –a gyermek magatartására, beszédére, cselekedetére.

A bátorító nevelés, az erőszakmentes kommunikáció elveit alkalmazzuk.

A jutalmazás a „jó” megerősítésére szolgál.

A gyermek fejlődését mindig önmagához, saját teljesítő képességéhez mérten értékeljük.

 

A jutalmazás formái:

  • szóbeli dicséret négyszemközt
  • szóbeli dicséret a csoporttársak előtt
  • szóbeli dicséret a szülő jelenlétében

·         Simogatás, ölbe vevés, puszi, pillantás, gesztus, mimika,

·         Csoport közösségét érintően: mesélés, diafilmnézés, játék, tánc, zenehallgatás

·         Rajzpályázatokon, sportversenyeken vagy egyéb módon nyert oklevelek kifüggesztése a csoportszoba „Büszkék vagyunk rád” oldalára.

 

Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái:

A negatív tartalmú értékelés (büntetés) célja, az elmarasztaláson és visszatartáson túl, a kívánatos magatartásra történő rámutatás. Alkalmazását kizárólag pedagógiai megfontolások vezetik, sohasem az indulatok.

Nem büntethet az óvodapedagógus olyan eljárással, ami a gyermekek testi fejlődését hátráltatja, pl.: testi fenyítés, étel, levegőzés, kirándulás megvonás, megalázás, megszégyenítés, kipellengérezés, fenyegetés, ijesztgetés, megfélemlítés. A büntetés mindig a cselekedet, és nem a gyermek elítélését fejezze ki.

 

A büntetés formái:

·         rosszalló tekintet, elutasító gesztus,

·         szóbeli figyelmeztetés

·         határozott tiltás

·         leültetés az óvodapedagógus mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig tettét, majd megbeszélés

·         bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás

·         más tevékenységbe való áthelyezés

·         bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás

·         a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés

 

A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei

·         következetesség

·         rendszeresség;

·         minden gyermeknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni

 

Törekvéseink sikerességének érdekében kérjük, hogy a fenti alapelveket a szülők otthon is erősítsék gyermekeikben.

 

4.       A szülők jogai és kötelességei

 

4.1. A szülők jogai:

·          Szabad óvodaválasztás a gyermek érdekének megfelelően (vallási, világnézeti etnikai hovatartozás szerint).

·          Az óvodai nevelési program többoldalú megismerése.

·          Az intézmény házirendjének megismerése.

·          A gyermek lelkiismeret és vallásszabadságát irányítása, figyelembe véve az életkori sajátosságot.

·          A sajátos nevelési igényű gyermekének elhelyezésében, illetve a szükséges feltételek megteremtésében kérheti a települési polgármester segítségét.

·          Gyermeke fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon.

·          Kérheti, hogy a nem kötelező foglalkozásokon a gyermeke részt vehessen, illetve ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezze.

·          Óvodavezetői, vagy óvoda pedagógusi engedéllyel részt vegyen a foglalkozásokon.

·          Kezdeményezze a szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, mint megválasztó illetve mint megválasztható személy.

·          Személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

4.2.          A szülők kötelességei:

·          Gondoskodjon gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről.

·          Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét.

·          Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességét és ehhez adjon meg minden tőle elvárható segítséget.

·          Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.

·          Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését.

·          Segítse gyermekét abban, hogy elsajátítsa a közösségi élet magatartási szabályait.

Tartsa tiszteletben az óvoda pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát

 

4.3.          Az óvodapedagógusokkal való kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei

 

Az óvoda dolgozói nevelőmunkájukkal összefüggő feladatainak végzése közben közfeladatot ellátó személynek minősülnek

 

Az óvónőt nevelő munkájának végzése közben zavarni nem szabad. Az együttműködésnek szabályozott formái vannak: fogadó órák, családlátogatások, szülői értekezletek, melyekről a csoport óvónője 3 nappal korábban köteles a szülőt értesíteni.

 

Fogadó órák: Az intézményvezető és az óvodapedagógusok fogadóórái az éves munkaterv mellékletében vannak meghatározva, az intézményben látható helyen ki van függesztve.

A szülők írásos kérelmet az intézményvezetőnek címezve az óvodatitkárnál adhatnak be, melyre az intézmény vezetője 5 napon belül köteles választ adni.

Szülői panasszal, kéréssel közvetlenül az óvodapedagógusokhoz, vagy előzetes időpont egyeztetés alapján az intézményvezetőhöz lehet fordulni.

 

5.       Az intézmény biztonságát szolgáló egyéb szabályok

 

 Óvodán belüli dohányzás

Az óvoda egész területén a dohányzás tilos.

 

 Bombariadó

Vészhelyzetben az óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrséget és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A gyermekeket az első, hátsó és személyzeti folyosó ajtón, illetve a földszinti ablakokon keresztül menekítik az udvarra az óvodapedagógusok. Ez idő alatt a dajkák összegyűjtik a gyermekek ruháit és utánuk viszik.

 

Tűzriadó

A tűz keletkezésének helyétől függően az első, hátsó és személyzeti folyosó ajtón, ha ez nem lehetséges, a nagy szárnyas ablakokon át menekítjük a gyermekeket. Közben az itt tartózkodó vezető, vagy az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltókat. A folyosón lévő poroltókkal meg kell kezdeni a tűz oltását a tűzriadó-terv szerint. Minden elhárítási munka a tűzriadó-terv szerint zajlik.

 

 

A házirend nyilvánosságra hozatala

A házirend valamennyi csoport faliújságján és az intézmény honlapján megtekinthető.

 

Nyíregyháza, 2016. szeptember 1.